Aki már kerékpározott valaha – és aki ült már kényelmetlen munkaszéken szintúgy – az tudja, hogy az ülési komfort milyen mértékben képes meghatározni a munkakedvünket, sportolási vágyunkat és minden más ebben a pozícióban töltött aktivitásunkat.

A Giro d'Italia kerékpárosainak gyakran saját anatómiai tulajdonságainak megfelelő nyerget készítenek, de külön specialistát tartanak a csapatok a pedálhoz rögzített cipő pontos szögének beállításához is. Az a néhány fok eltérés a lábfejünk és bokánk viszonylatában egy 2-3.000 km-es versenyen és a több 10.000 km-es edzéseken egyaránt komoly ortopédiai panaszokat okozhat. A térd, a csípő ízületeinek terhelését a lehető legközelebb kell reprodukálni a természetes állapotokhoz.

A nyereg és ilyenformán az irodai szék is hasonló kihívások elé állítja a tervezőket. Biztosítsunk kényelmes mozgást és lehetőleg a legnagyobb felületen osszuk el a nyomást. Erre a kihívásra a Herman Miller 1994-ben mutatta be a világon elsőként az elasztikus háló membránon való ülés irodaszékes változatát az Aeron modelljén.

Herman Miller Aeron

A székből azóta 7 millió db-t adtak el és a fejlődés nem áll meg. A legújabb modelljük a Cosm pedig egy úgynevezett egypalástos ülő és támlafelülettel öleli körbe a benne ülőt.

Herman Miller Cosm

„Nagyon vékony az a határ, aközött amikor a test kényelmesen érzi magát, és amikor nem. Ha a cipőd kényelmetlen, akkor annak tudatában vagy. Hogyan juttathatunk el valakit oda, hogy kényelmesen érezze magát? El kell érni, hogy ne legyenek tudatában adott helyzetének, és ez a feladat nem egyszerű.” – Bill Stumpf

Herman Miller Cosm

Alapvetően két oka van annak, hogy az ülés során kényelmetlenül érezzük magunkat. Az egyik a nyomás egyenlőtlen eloszlása. A másik a hőmérséklet szabályozhatatlansága.
Amikor leülünk, a farizmaink oldalra csúsznak, így a farcsont (vagy ülőcsont) a zsírpárnákon és a bőrön fekszik. Az ember testsúlyának 50-70%-a a felsőtesten lesz. Ennek súlya az ülőcsőntokra nehezedik, elvágva a véráramlást. Függetlenül attól, hogy mennyire szivacsos a párna, a két csontra nehezedik az egész súly.

Egy nyomástérkép segítségével azonosíthatja a különböző helyen fellépő nyomóerőt. Egy hagyományos szivacsos szék nyomástesztje után azt az eredményt kaptuk, hogy a nyomás alapvetően két területre koncentrálódik: az ülőcsontok környékére és a hát deréktájékára, különösen akkor, ha a szivacs teljesen besüpped és összenyomódik. A lényeg tehát az, hogy a rugalmas hálón ülve az ülőgumók által kifejtett pontszerű nyomás egy nagy felületen szétterül és nem okoz diszkomfortot.

Ugyanezt a vizsgálatot elvégeztük a Herman Miller Aeron székén is, az eredmény teljesen más lett.
Ezen az ábrán az ülőcsontok elhelyezkedése jól kivehető, de ami még ennél is fontosabb, hogy a nyomás a lábakon egyenletesen oszlik el, így ez meggátolja a diszkomfort érzés kialakulását. Az ábrán jól látható emellett, hogy a nyomás a háton sokkal nagyobb területen oszlik el. A különbséget nagymértékben a két szék eltérő anyaga okozza. Az egyszerű háló hamar megereszkedik, végül el is veszti formáját. Ha az anyag nem rugalmas, akkor folyamatosan tágul és nyúlik, míg végül a székünk egy függőágyhoz lesz hasonlatos. A diszkomfortérzet másik oka, hogy a hőmérsékletet nem lehet szabályozni. A kényelmes szék egyensúlyt teremt az egyén és a környezet hőmérséklete között.

 HERMAN MILLER AERON 

 HERMAN MILLER COSM 

 HERMAN MILLER COSM TERMÉBEMUTATÓ VIDEÓ