HU EN

Wilkhahn-story: a Bauhaustól a 3D nyomtatásig

A tavaly 110 éves születésnapját ünneplő német Wilkhahn cég a folyamatosan megújuló, designorientált, innovatív szemléletmódjának és gyártási technológiájának köszönheti, hogy több mint egy évszázada piacvezető a dinamikus ülőbútorok és konferenciaberendezések gyártásában.

Az asztalosüzemet 1907-ben alapította két asztalosmester, Friedrich Hahne és Christian Wilkening, a Hannover közelében található Eimbeckhausenben. Tömör bükkfa székeket állítottak elő, amelyhez az alapanyagot a közeli erdőkből szállították. Akkoriban nem sokban különböztek a régióban működő mintegy száz kisebb-nagyobb üzemtől. Az üzlet jól ment, de a két alapító nem elégedett meg ennyivel. Kísérletező kedvük később meghozta a gyümölcsét: a kis kézműves cégből nemzetközileg elismert bútorgyár lett a Wilkhahn, a siker titka pedig a design és az újítások melletti elkötelezettségben rejlett.

A Wilkhahn több mint száz év után is töretlenül halad előre az innovációkban: 2016 újdonsága volt az első 3D nyomtatással készülő szék, a PrintStool One – tervezője Thorsten Franck – amely teljesen lebomló anyagból, ligninből készül.


Az igazi áttörés 1946-ban következett be a gyár történetében, amikor Fritz Hahne, Friedrich Hahne fia, és unokatestvére Adolf Wilkening átvették szüleiktől a cég irányítását. Bár a II. világháború utáni depressziós gazdasági környezet nem ennek kedvezett, Hahne a magas minőségi színvonalú bútorok gyártásában látta azt az irányt, ami kiemeli őket a többi helyi gyár közül. Az új image keresése közben kapcsolatba lépett Walter Heynnel, aki a Deutsche Werkstätten igazgatója volt és olyan designerekkel, mint Georg Leowald és Herbert Hirche, akiknek a munkáját a Bauhaus és a Wekbund inspirálta. Az újítások, és a letisztult megjelenést tükröző cégfilozófia a cég nevét sem kímélték: Fritz Hahne 1954-ben úgy döntött, hogy a „Wilkening & Hahne” névet Wilkhahnra rövidíti.

Herbert Hirche a Bauhaus alapítójának, Walter Gropiusnak volt a tanítványa, építészetet oktatott és a Stuttgart Akadémia igazgatója volt. Az általa képviselt Bauhaus szellemiségének hatása nemcsak a Wilkhahn-termékeken érződött – hiszen több szék terve is az ő nevéhez fűződik – hanem jelentős befolyást gyakorolt a cég image-re is, az első jelentős gyárbővítéssel, majd 1958-ban az új irodaépület megtervezésével is őt bízták meg. A letisztult formavilágú, világos, lapos tetős ház Bauhaus stílusjegyeivel jelentősen különbözött a környéken megszokott ipari épületek látványától. Az acél- és betonváz már az első lépést jelentette az egységes cégarculat felé, és amely összhangban volt a termékek letisztult formavilágával. A kétszintes irodaépület 1960-ban készült el, a földszinten a bemutatóterem, az első emeleten nyitott teres iroda kapott helyet. Sajnos később az emeletet zárt irodákra tagolták, így az épület veszített nagyvonalú megjelenéséből.

Az 1950-es években az új formanyelvnek és az új anyaghasználatnak köszönhetően a Wilkhahn a német ipari design vezető piaci szereplője lett. Olyan kitűnő designerekkel dolgoztak együtt, mint a már említett Herbert Hirche, Georg Leowald, Roland Rainer, Jupp Ernst és Helmut Lohmeier. Közreműködésükkel a Bauhaus jegyeket magukon hordozó, egyszerű formavilágú, a tervezésnél a funkciót előtérbe helyező bútorok készültek, amelyek közül több designtörténeti darab lett. Leowald tervezte meg az első üvegszál megerősítésű poliészter széket 1955-ben a Wilkhahn számára. Igazi forradalmi bútorok születtek az Ulm Design Akadémiával történő (Ulmer Hochschule für Gestaltung) együttműködésből is. A Wilkhahn magáévá tette az ulmi designerek egyik alapelvét, miszerint „A célunk, hogy fenntartható termékeket tervezzünk, növeljük a használati értéküket és csökkentsük a veszteséget.” Bár a környékbeli többi bútorgyártó csak csóválta a fejét a változások láttán, és kételkedően fogadta az újításokat, az építészek hamarosan rajongani kezdtek a Wilkhahn-bútorokért. Mivel ők nem egy-egy terméket kerestek, hanem terek berendezésében gondolkoztak, ezért a gyár egész termékcsaládokat kezdett fejleszteni, a székek és fotelek mellett megjelentek a szófák és a kis asztalok, természetesen egymáshoz illeszkedő formavilágban. Az építészek felől érkező igény meghatározó lett a terméktervezés és –fejlesztés szempontjából. A Wilkhahn lassan kitört a lakossági bútorok telített piacáról, és a közösségi bútorpiac meghatározó szereplőjévé vált. A letisztult, időtálló és strapabíró bútorok meghódították a repülőtereket, az egészségügyi létesítményeket, az oktatási intézményeket és más közösségi tereket.
Az 1970-es éveket a designmenedzsment jellemezte, amikor az Ulm Akadémiáról Klaus Franck vezetésével grafikai arculat, vásári, kiállítási és hirdetési koncepciók születtek. Ebben az időszakban jelent meg Wilhelm Ritz 232-nek nevezett irodaszéke, amely külön-külön mozgó ülőlapjával és háttámlájával igazi áttörést jelentett az irodaszékek piacán. Az FS-Line szék messze megelőzte korát és már akkor dinamikus ülést nyújtott, amikor nem is tudatosították annak fontosságát. Megszületését ergonómiai felmérések és tesztek sora előzte meg. Az FS-Line széket tervezőik, Klaus Frank és Werner Sauer vezetéknevének kezdőbetűiről nevezték el. A teljes termékcsaládból több mint 2 millió darabot adtak el és a szék mai napig tagja a termékportfóliónak.
A Wilkhahn cégkultúrájában a folyamatos termékfejlesztés és a letisztult designvonal mellett az 1990-es évek elejétől egyre nagyobb szerepet kapnak a környezettudatosság szempontjai is. Az 1993-ban átadott gyártócsarnok, amelyet Thomas Herzog tervezett, világszerte úgy ismert, mint a környezetbarát és energiatakarékos gyáregység kiemelkedő példája. Az 1995-ben piacra dobott Picto forgószék pedig teljesen szétszedhető elemeivel a világon elsőként kapta meg a holland Milieukeur Foundation környezetvédelmi díját.
1995-ben Manfred Schmitz lett az új vezérigazgató, akinek a kinevezése újabb változásokat vont maga után. A Modus székcsalád a dinamikus ülés teljesen új korszakát hozza el az irodákba, a Confair konferenciacsalád esetében pedig már rugalmasan alakítható és átrendezhető bútorrendszerekről beszélhetünk, amelyek számos technikai újítást rejtenek magukban, mint például az asztallapba süllyesztett érintőképernyők, amelyek kommunikálnak a falon lévő okos whiteboarddal.

A Wilkhahn a design és a környezettudatos gyártás mellett mindig az embert, bútorainak a felhasználóját helyezi a középpontba. Nem véletlen, hogy jelentős fejlesztéseket végeznek az ergonómia és az üléskomfort területén, amelyek eredményeként a dinamikus ülést olyan új mechanikák teszik lehetővé, mint a Trimensio. Ezzel a technikával az emberi test szabadon mozoghat ülés közben, nemcsak előre-hátra, hanem oldalirányban is, miközben a gerincoszlop is megfelelő megtámasztást kap. A dinamikus ülés új mechanikája már több széktípusban elérhetők, így működnek az ON, az IN és az AT irodaszékek.



A Wilkhahn több mint száz év után is töretlenül halad előre az innovációkban: 2016 újdonsága volt az első 3D nyomtatással készülő szék, a PrintStool One – tervezője Thorsten Franck – amely teljesen lebomló anyagból, ligninből készül.

A Wilkhahn több mint 100 éves történelme alatt új sztenderdeket alkotott az irodabútor piacon: kifejlesztette a dinamikus ülést és megalkotta a dinamikusan berendezhető konferenciatermeket. Mindezt a német design -„design made in Germany” – nemzetközi elismerésével. A Wilkhahn több mint bútor, a Wilkhahn termékdesign a cég hitvallásának kifejezési formája, amely a szociális és ökológiai szempontokat ugyanúgy magában foglalja, mint az esztétikát és az ergonómiát.

Az Europa Design 1994-től forgalmazza a Wilkhahn bútorait Magyarországon.
 
Fel az oldal tetejére 


LÉPJEN VELÜNK KAPCSOLATBA!

Minden munkanap, 9-17 óra között díjmentes tanácsadással várjuk hívását!
T: +36 1 274-0001.

Írjon nekünk ›
https://www.irodakereso.info/ http://irodahazakejszakaja.hu/ http://spaceplan.hu/ http://designoffice.hu/ http://lakberendezok.hu/ https://www.welliroda.hu/
Adatkezelési tájékoztató | Imresszum, kapcsolat